,,Be kell hogy valljam,nem akartam írni.
nem találtam ihletet se akaratot magamban.
inkább aludnék,és végre pihennék.
szemem lehunynám ,és bárcsak máshol ébrednék.
életet akarok,s vele valakit aki engem is keres.
találj meg hát kérlek ...."
Álmaimba vissza ősvény, sajnos már rég nem vezet
Köd karjaiba veszett, gyenge emlékezetem
Eszmények törtek meg elmémben
Velük fények, és a színek hunytak ki végleg
Derenget nekem,sok minden agyamban
Rímek,csókok és illatok mik felruháztak ihlettel
Papírra vettem mind azt,mit elmém engedett.
De szavaim tiltakozván dadogtak, hangom minden mozdulatában
Este jött mindig,mert a nap is piheni jár
Bámultam a magányba,a felhőket messze fen
Hogy tűnnek el,messze a végtelenbe
Bevallom elvesztem ,mint az ember mögött az éden
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése