Sajnálom

Súlyos teher számomra a képzelet .Álmodni dolgokat ,miket elérni soha nem fogok.
Csak keresni,és várni azt a csodát mit várok,és csak várok....
Sajnálom,hogy rég nem írtam nektek.
De elapadt az erőm,s vele minden kitartásom
Vágyom az életet,s vele minden kábultságát .
Gondok és problémák áradnak ölembe,mik nem az én gyermekeim.
De még is tőlem várják azt ,mikre ők nem merik akaratukat tenni.
Emberek vagyunk,és talán ezért döntés képtelenek.
De miért ?
Megbeszélhetnénk mind azt,mit soha el nem mondom a másiknak.
Soraim össze vissza sárgáért bocsássatok meg.
De magam se értem,miért én vagyok az ki ,építi és rombolja a lelket.
Nem tudom mit tegyek,borulok akár az élet mit elém tettek
Szánalmas és borzalmas a tehetetlenségem .
De hát mit tehetnék?
Fülek mik hallottak anno,elmék miket pallérozott az élet.
Abban minden élmény,történés miknek köze volt ahhoz .
Hogy most embernek hívjanak,engem és téged.
Kérlek segítsetek,mert az őrület mit most átélek .
Szörnyű lelkemnek.










,,Ne kérdez semmit sem
Ne is próbáld megérteni őket
Engedj szabadjára a lelked
S vele együtt nyisd ki a szíved
S ha te szívből, akarod
...Te és én
Soha sem leszünk távol egymástól

Mert hiszem, hogy a szeretet válasz mindenre
Hiszem, hogy ha megtalálod, boldog leszel

Te hiszel, s én is hiszek
Mind ketten hisszük, hogy a szeretet
Minden határt túlszárnyal
Akár hófehér madár, az égen
Akár egy hófehér tiszte tekintet
Hiszem, hogy a szeretet mindenre válasz
Tudom, hogy a szeret, legyőz minden akadályt
S ha te szívből, akarod
Te és én
Soha sem leszünk távol egymástól

Mert hiszem, hogy a szeretet válasz mindenre
Hiszem, hogy ha megtalálod, boldog leszel

Hiszen lehet a föld bármennyire is kerek
Nélküled soha sem lesz egész, teljes
Lehet bármilyen hét, bármilyen nap
Lehet bármilyen ünnepi, örömteli nap
lehet e olyan nap,ami nélküled teljes?
Lehetetlen, olyan soha nem lehet!
S ha te szívből, akarod
Te és én
Soha sem leszünk távol egymástól"

2006.?.?.

,,Álmodni akarok, végre aludni
Éjszakákat, forgolódok át
Érzem, hogy fáradt vagyok, lehunyom a szemem
De nem tudok aludni, zsong a fejem
Beszélsz hozzám még mindig, még mindig ezer kérdés
De könyörgöm, nem tudom a választ
Nézed, ahogy éjszakákat forgolódók át, élvezed?
Asztalomnál ülsz, és nézel, beköltöztél és már nem mész el
De miért én, miért én?
Nem vártam csodát az élettől, se jót
Előttem hullott darabokra minden, és végig néztem
Néztem a vérfoltokat a parkettán, hallottam az ordibálást
Tűrtem, viseltem, amit kaptam, de lehet ezt viselni, tűrni?
Számtalan emlék, megszámlálhatatlan át sírt éjszaka
Reggel lejönni remegve oda, ahol még este csatatér volt
De te akkor is ott voltál, akkor este is, és akkor is
Minden este!!!
De most már csak ketten vagyunk, nincs más
Ezt akartad, mindig is, élvezettel nézted végig
Ahogy darabokra esik szét az életem, és te még rá lépsz
S végleg összetöröd, porrá lesz minden
Miért?
Teher vagyok tényleg!?
Csak egy kolonc az emberek nyakán!?
De ezt akartad, hogy magamat vádoljam, mindenért
Még azért is, amiéről nem tehetek, de azért is vádolom magam
Forgolódok, mert magamat vádolom, ami történt
Tudom, hogy én vagyok hibás, nem voltam elég jó neki
Teher voltam, hiszen te boldog lettél volna nélkülem
Kolonc, mert nem tudtál elmenni, de már elmentél
Nem tudom vissza adni az eltelt 21 évet
De kívánom, hogy légy boldog
Hiszen nélkülem boldog vagy, volt egy fiam, és?
Tagadsz, mint ha nem is léteznék, szerettél te engem?
Kérdések, amikre soha nem tudom meg a választ
Csak tőlem várják a választ
Depressziós, labilis, megkeseredett
Tényleg csak teher
Ahogy neked is, úgy neki is
Sajnáltatás? Nem, csak beismerés
Talán ez az őrület, amikor már látlak
És tudom, hogy ott vagy, és élvezed
Kérdéseiddel egyre jobban megtörsz
Szőnyegen ülök, könyörgöm, csak egy kis alvást engedj
De nem, csak ezer kérdés, ezerszer
Minden éjszaka, amikor már az óra sem jár
Talán tényleg megállt az idő, minden éjszak egyre hosszabb
Hosszabb és csak hosszabb
Adsz időt válaszolni?
Minden éjszaka egyre több és több időm lesz?
Hiszen lassan rájövök, hogy az élet hazugság
Mert igazad volt, jót vártam, de ez lett
De kérlek hagyj aludjak
Mert keserves fájdalom, amit érzek
Ébren ezt nem lehet tűrni
Se kibírni
Engedj csak egy kicsit aludni
Könyörgöm